A visszérről
Bár a köznyelv tévesen használja a kifejezést, a visszér szó valójában a véna, más néven a gyűjtőér másik megnevezése. Visszere mindannyiunknak van, nemtől, kortól, életmódtól függetlenül.
Testünkben a verőerek, azaz artériák feladata a szív irányából az oxigéndús vér szállítása. Miután a szövetek felveszik az oxigént és a szervezet működéséhez szükséges tápanyagokat, a visszerek, más néven vénák feladata a szén-dioxidban gazdag vér visszajuttatása a szív felé, ahonnan az a tüdőbe kerülve újra oxigénnel telítődik.
A folyamatban az ereket körülvevő izmok, a szív, a vénafalak és a visszaáramlást gátló billentyűk is részt vesznek.
A visszérbetegségekről
Visszerességnek, visszérbetegségnek hívjuk azt az állapotot, amikor a szállítást végző vénák elégtelenül látják el funkciójukat, a vénás vér szívbe történő visszaáramlásában zavar keletkezik.
A visszérbetegség a vénafal és a vénabillentyűk krónikus gyulladáshoz köthető, fokozatosan súlyosbodó elváltozásának eredménye.
Míg a kezdetben megjelenő fizikai tünetek – az alsó végtagokon szerteágazóan megjelenő piros vagy kék hajszálerek – csupán esztétikai problémát okoznak, ha nem fordítunk elég figyelmet a probléma szakszerű kezelésére, ezek súlyosbodhatnak és hosszú távon akár mélyvénás trombózishoz is vezethetnek.
A krónikus vénás betegség számokban
A krónikus vénás betegség, hétköznapi nevén a visszérbetegség jelensége kifejezetten elterjedt itthon, a krónikus vénás betegség ellátásáról szóló magyar szakmai irányelv szerint felnőtt lakosság 66%-a szenved tőle (pontos statisztikák nem állnak rendelkezésre, hiszen sajnos az érintettek töredéke fordul orvoshoz).
A látható tünetek – visszértágulat, bokaödéma, illetve a bőr felületén megjelenő változások – mellett a visszérbetegségre utalhat a lábfájdalom, nehézláb-érzés, lábfeszülés, lábikragörcs is.
A visszeresség családi örökség is lehet: egy tanulmány1 szerint csak az egyik szülő érintettségekor a férfiak körében 25%, a nőkében 62 % a visszértágulatok megjelenésének esélye, mindkét szülő érintettségekor pedig ez az érték elérheti akár a 90%-ot is.
A visszérbetegségekre emellett kiemelten hajlamosak a várandós nők, illetve a súlyproblémákkal küzdők, hiszen a vénafalak emelt szintű terhelése nehezíti azt feladatának ellátásában.
Az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a hormonális változások és az egészségtelen táplálkozás is növeli a vénás megbetegedések rizikófaktorát – így ha érintett vagy, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni!
Megfelelő táplálkozással, odafigyeléssel és kímélő mozgással hosszú távon is békésen együtt lehet élni a krónikus vénabetegségekkel.